Dóra & Szultán

Szultán életrajza

Szuli vagyok!
Borsodkisivánkán születtem, hol rajtam kívül még vagy húsz kölyökkutya volt.
Bátyáimat és öccséimet elvitték. Már csak én voltam kan kutyus, a többiek
mind szukák voltak. Egyszer egy négy tagú család jött a kertbe. A gazdi rám
mutatott, majd a legkisebb látogató kiemelt, és össze-vissza gyöntölt.
Nagyon jó érzés volt. Szépen letett a földre. Az gazdi picit beszélt a
vendégekkel. Én egy kicsit meg voltam szeppenve, így bebújtam egy falnak
támasztott lapát mögé. Március volt, és bizony csak 5 hetes voltam. Teljesen
eltakart az a lapát. A hugaim és nővéreim a kerítésünkön kifelé nyúlkáltak,
és hangosan sírtak. Oda akartam menni hozzájuk, de eldőlt a lapát. Ekkor
a gazdi felkapott. Azt mondta, hogy az alomban én vagyok a
legszebb, én vagyok a legerősebb, én vagyok a legcsínytalanabb is. Ekkor
jöttem rá, hogy miért maradtam egyedül. Az a bizonyos legkisebb látogató
most a papát simogatta, aki egy világbajnok volt. Mögötte volt a mami, de ő
éppen aludt. Ekkor a gazdi elindult a házba, ahol én még sosem jártam.
Elővett egy kefét és rám tette. De már megsimítani nem tudott vele, mert
kiugrottam a kezéből az asztalra. Onnan a székre, onnan pedig az asztal alá.

Sírtam, mert picit megütöttem magam. De végül a tinédzser lány, a vendégek
egy tagja kivett onnan, és kikefélt. Ekkor a másik kettő egy kosartat vett
elő, melybe egy pléd volt helyezve. Beleraktak. Ekkor jobban megnéztem a
látogatókat. Egy szőke hajú kislány volt a legkisebb, a barna hajú a
tinédzser, ő volt a legmagasabb. A másik kettő pedig valószínőleg az utóbbi
kettőnek a mamája és papája. A kosárral együtt beraktak egy taxiba. Mellém
ült a két kölyök. Megnyugtatóan simogattak, de én még mindig szomorú voltam,
mert rájöttem, hogy ők az új gazdáim, és hogy a családomat többé nem látom.
Mikor megállt a kocsi, és kiszáltunk, Tapolcán voltunk, Miskolc egyik
városrészében. Egy családi házba vittek be. Leraktak egy bárányszőrre, és a
két új gazdi simogatni és vakargatni kezdett, mely nagyon jól esett. Addig
valami érdekes szörcsögő hangot hallottam. Inycsiklandozó illatot éreztem.
Ezután egy kis tálkában langyos vizet raktak elém, valamint egy másik tálban
3 felvágott virslit. Ilyen jól még sosem ettem. Másnap reggel az egyik gazdi
felkapott, és bevitt egy szobába, ahol a másik gazdi aludt. Rátett az ágyra,
én pedig megnyaltam a szundító embert. Az lassan felébredt, de mikor
meglátott, egyből kiugrott az ágyából, engem meg "letépett" róla. A
lepedőjét szaggattam. Ekkor kitettek egy helyre, ahol erős kutyaszag és 3
méteres kerítés volt. A padlón hosszú lánc hevert. Egy óriási kutyaház állt
a sarokban. Nemsokára a gazdiék kijöttek. Bementek a kutyaházba, és engem
hívtak. Sokáig játszottunk, aztán újra bevittek a lakásba. A gazdiék
kezetmostak, és leültek enni. Én a legkisebb gazdi széke alá telepedtem. Jól
döntöttem, mert a húslevesből néhány májgaluskát odaadott nekem. Azóta csak
egyszer voltam bent 7 hetes koromban. 8 hetesen levittek a kertbe, ahol
rengeteget játszottunk. Azóta már nagyobb kutyus lettem, de a gazdiék még
mindig ugyanúgy szeretnek. Nagyon jó itt.

Az életrajzot foglmazta:

Szultán, a barnáthegyi